Language
E-mail

 

FESTÉS

 

1-8. évfolyam

 

Célok és feladatok az 1-8. évfolyamig

Az első nyolc osztályban a festés a főoktatás része, vagyis az osztálytanító birodalmába tartozik. Megkülönböztetjük a szemléltetés gyanánt, viasz- vagy zsírkrétákkal, később színes ceruzákkal a füzetekbe végzett festést és rajzolást a vízfestékkel történő festéstől. Az előbbi végigkíséri az összes tantárgyat, része a rendszeres órai munkának, segíti az órák témájának feldolgozását.

A következő általános irányelvek segítségül szolgálhatnak:

  1. A festésórát minden szinten hassa át egyfajta művészi hozzáállás. A vízfestékkel festés módszereit, a nedves-nedvesentől a rétegesen felvitt, VEIL-PAINTING-ig ( ún. fátyolfestés) alaposan be kell gyakorolni, az egészen magas szintű képességekig.
  2. Magával a festékkel történő művészi munkától ne vonja el a figyelmet az az elvárás, hogy a gyermekeknek valamilyen bizonyos dolog "képét" kellene megalkotniuk. Az absztrakt festéshez igen hasonló módon kezdünk el a gyermekekkel festeni. Az effajta "színből kiinduló festésnek" a gyermekek számára lélektanilag egyértelmű, konkrét módon kell történnie. A kitűzött feladat meghatározott lelki minőségekhez kell, hogy kapcsolja a színek érzelmi minőségeit, például leírható hangulatokhoz, mint csendes és visszahúzódó, erős és vakmerő, hideg és kemény, meleg és szétterülő. A külső forma belső élményt juttat kifejezésre. Ezeket az élményeket a tanár "festés-történetek" elmondásával készíti elő, amelyek életre keltik a színeket, mielőtt még használatukra sor kerülne.

Amikor a gyermekek ilyen módon hathatósan és megfelelően hosszú ideig tapasztalhatták meg és fedezhették fel a színeket, továbbléphetünk affelé, hogy formákat találjunk a színekben: ásványok (hegységek, kövek) és az atmoszféra (felhők, naplementék, az égbolt hangulatainak) formáit, a növények és állatok alakjait. Ezáltal a színek elsődleges minőségeit érzékelni képes tudat egyre erősödik. A külső formának a színérzékelés belső élményéből kell kiemelkednie.

A 7. és 8. osztályban a nedves-nedvesen módszer kiegészül egy egészen más elemmel, a rétegesen felvitt, ú.n. lazúr technikával. (Az eredeti angol veilpainting szószerint fátyol-festést jelent).

A főoktatás füzeteibe készített illusztrációk, a természetmegfigyeléshez vagy később a földrajzhoz kapcsolódó képek, és a pontos, esztétikailag is kielégítő, fizikai és kémiai kísérleteket bemutató rajzok mind folyamatos gyakorlást és a rajzolás technikáinak továbbfejlesztését kívánják meg; csak így teljesíthetők a tantárgy által támasztott igények.

 

1. évfolyam

 

Célok és feladatok:

Az első osztályos festő órák az érzékek iskolázásához a gyermek lelkét melengető, éltető módon járulnak hozzá. Színészleléskor egy, az érzékektől független elem is munkálkodik, vagyis a színek észlelése túlmutat az érzékek határain és a tárgyilagos, erkölcsi minőségek világába vezet. Az első osztályban az a cél, hogy megismerjük és jellemezzük a színek által felébresztett "lélek-mozdulatokat." A gyermekek a festésen keresztül ismerik meg ezeket a lélek-mozdulatokat; jellemezni pedig akkor tanulják meg őket, amikor egy festőnap elteltével megbeszélik a képeket.

Az úgynevetett "színtörténetek" bevezetik a feladatokat és megszemélyesítik a színeket, valamint egymásra való hatásaikat (A szín-képeket, az életkornak megfelelő módon, az egész alsó tagozatban használhatjuk fantáziadús, ám mégis tárgyilagos hozzáállásként.)

Miután egy sor különböző színgyakorlattal bevezettük a színeket és a festés módszereit, elkezdhetünk az óra elbeszélő anyagához (a mesékhez, legendákhoz, fabulákhoz és mítoszokhoz) kapcsolódó képeket festeni. Ez érvényes minden osztályra elsőtől fölfelé. Kezdetben inkább arról van szó, hogy visszaadjuk egy-egy történet hangulatát, az erdő sűrű sötétjét, a tündér arany hajának, vagy a királyfi palástjának színét, később azonban fokozatosan megjelenhetnek a formák: növények és állatok, majd később az emberi formák is. Mindig arra törekedjünk, hogy az alakok magukból a színekből emelkedjenek ki, semmint hogy szemléletes körvonalak legyenek. Nem erőltetjük a perspektíva semmilyen formájának megjelenését egészen negyedik, ötödik osztályig, kivéve a legelemibb megnyilvánulásokat, ám a gyermekek szabadon kell, hogy megjelenítsék a képeket érzéseik szerint. Ez a folyamat jelen van az első négy osztály mindegyikében; a soron következő leírásokban nem ismételjük őket újra.

 

Témakörök:

  • Kezdjünk a sárga/kék polaritással és ismerjük meg azokat a színtónusokat, amelyek nagy/kis feszültséget hordoznak (sárga/zöld).
  • Fessünk a primér színekkel: ságrával, pirossal, kékkel.
  • A színfelületeket a gyermekek szabadon választják ki azután, hogy a tanár elmesélte a "színtörténetet".
  • Tágítsuk a palettát a három kevert szín hozzáadásával.
  • Alapozzuk meg jól a nedves-nedvesen festés technikáját, a szükséges előkészületekkel együtt (a papír benedvesítése és táblára erősítése).
  • Fessünk színes papírra, vagy először fessünk egy halvány réteget valamelyik színből és miután a papír azt teljesen beszívta, festhetünk egy második színnel.
  • Dolgozzunk a mesék hangulataival.

 

Várható eredmények:

  • A gyerekek elsajátítják a festés alapjait, megtanulják a helyes ecsethasználatot.
  • A színmesék segítségével elmerülnek a három alapszín világában.
  • A három alapszín használatával eljutnak a kevert színekhez.

 

2. évfolyam

 

Célok és feladatok:

Harmóniában a második osztály témájával, a gyermekek gyakorolhatják a hiány kiegyensúlyozását, a szimmetria és a dualitás megteremtését. A cél az, hogy tevékennyé tegyük a gyermekek lelkét ebben az irányban. Ez az egyetlen módja annak, hogy a gyermekek megtanuljanak a színharmóniák életében résztvenni.

 

Témakörök:

  • Olyan gyakorlatok, amelyek által a gyermekek a következő színharmóniákat tapasztalhatják meg:
  • karakteresek (piros és sárga, sárga és kék, kék és piros, narancssárga és zöld, zöld és lila, lila és narancssárga)
  • egymást kiegészítő, komplementer (piros és zöld, sárga és lila, narancssárga és kék)
  • karakter nélküliek (sárga és narncssárga, narancssárga és piros, piros és lila, lila és kék, sárga és zöld, kék és zöld)
  • Végezhetünk "felcserélős gyakorlatokat": például a középső színt az őt kiegészítő színre cseréljük, míg a körülötte lévő színek változatlanok maradnak. Aztán a körben lévő színeket cseréljük fel és a középső marad változatlan. Ezt a gyakorlatot a gyermekek megfestett képeivel végezzük, vagyis a saját festmény a gyakorlat tárgya. Ezt egymás után következő gyakorlatokkal tehetjük meg.

 

Várható eredmények:

  • A festésen keresztül megtapasztalják a különböző színharmóniákat (karakteresek, egymást kiegészítők, karakter nélküliek).

 

3. évfolyam

 

Célok és feladatok:

Harmadik osztályban a hangsúly a "világteremtés hatalmas tettére" (A teremtés könyvére) és a kisebb méretű világ megformálására kerül (gazdasági munkán és házépítésen keresztül). A gyermekek nemcsak a színekből történő képalkotást vizsgálják, hanem azt is, hogyan születnek maguk a kevert színek.

 

Témakörök:

  • Hogyan születnek a primér piros, sárga és kék színek a fényből és a sötétségből.
  • A színkör pozitív és negatív oldalainak megerősítése.
  • A kevert színek: zöld, narancssárga és lila születése.
  • A teremtés hét napja színfestési gyakorlatként. A fény megteremtéséből kiindulva a fény és a sötétség polaritása, a fent és a lent, a föld és a vizek megteremtése, a növények és az állatok, és végül az emberi forma, amely egységes egészként emelkedhet ki a színekből, majd válhat kettővé.

 

Várható eredmények:

  • A komplmenter színek különböző árnylatainak a papíron történő megalkotását és használatát gyakorolják a gyerekek.
  • Gyakorolják a fény és a sötétsék megjelenítését a képeiken.
  • Az ószövetségi történetek nyomán a teremtés hét napját megfestik, kifejezve az adott nap számukra megragadható színhangulatát.

 

4. évfolyam

 

Célok és feladatok:

A negyedik osztály kezdetéig a gyermekek vízfestékkel festettek, s így szabadon teremtettek színharmóniákat és "színtörténeteket." Most, összefüggésben az állattannal vagy a főoktatás témájával (pl. az északi mitológiával), a feladatokat úgy vezetjük be, hogy a színek a téma lényegét figurális módon megragadó formákat ölthessenek. A "színfoltokban" való festés nagy figyelmet igényel a gyermekektől.

 

Témakörök:

  • Engedjük, hogy állatformák bújjanak elő a színekből.
  • Végezhetünk a természetismerethez, fákhoz, egyszerű tájképekhez (dombok, hegyek, ég), a mező mintázataihoz a barna, a zöld és a sárga árnyalataiban, és az egyszerű, általánosított épületformákhoz (mint például: vár, hatalmas templom, tanya, istálló) kapcsolódó festést.
  • Figurális témák a főoktatás történeteihez kapcsolódva (északi mitológia), pl. Nifelheim, A Világ Hamu Fa, Hel sötét birodalma, Ragnarok, Viking hajók vitorlákkal stb.
  • A színes papírra festés új és szélesebb lehetőségeket biztosít a színharmóniák és -hangulatok megalkotására.

 

Várható eredmények:

  • A különböző epochák témáihoz kapcsolódva megismerkednek az egyszerűen megragadható formák (fák, házak, állatok) festésével.
  • A színes lapokra festés során újabb szempontokhoz jutnak a színharmóniák és színhangulatok megalkotásában.

 

5. évfolyam

 

Célok és feladatok:

A festésórák visszatükrözik a főoktatás különböző témáit. Ily módon a festés órák lehetővé teszik a minőségi elmélyülést a főoktatás adta témákban. Ugyanakkor a növénytan témái arra teremtenek lehetőséget, hogy mindazt, amit a tanulók az órán láttak és hallottak, áthozzák festésórára is.

 

Témakörök:

  • Növény-hangulatok teremtése zöldből és sárgából.
  • Állítsuk szembe a 'rózsapirosat' és a 'liliomfehéret' a vízililiom rózsaszínes fehérjével. Találjuk meg a minőségi különbséget a 'mohazöld' és a 'nyírzöld' között.
  • Mostantól fogva a gyermekek elkezdhetnek dolgozni a színek finomabb megkülönböztetésével és árnyalataival.
  • Ahelyett, hogy az óra eredményeinek megfigyelésekor és megbeszélésekor egy vízfestékkel készített kép csodálatos véletleneit vennénk szemügyre, most inkább azt figyeljük, hogyan akartak a gyermekek tudatosan felfedezni és megalkotni különböző színkülönbségeket.
  • Festhetünk térképeket, megmutatva a minőségi különbségeket partvonal és óceán, a folyó formái valamint a hegységek és a síkságok között.
  • Mitológiai képekkel is dolgozhatunk.

 

Várható eredmények:

  • Egyre tudatosabban ragadják meg a gyerekek a különböző színminőségeket.
  • A térkép-és növényfestés során egyre árnyaltabb, tagoltabb és finomabb képi világot teremtenek.

 

6. évfolyam

 

Célok és feladatok:

Ahogyan más tantárgyak, a festés is figyelembe kell, hogy vegye a gyermekek tizenkettedik életévét és a velejáró jellemző lélektani változásokat. Ebben az életkorban lehetőséget kell termeteni az árny és fény játékának és az árnyék tanulmányozásának megközelítésére. Ehhez különböző utakon is eljuthatunk:

  1. Az egyik lehetőség, hogy elhagyjuk a színeket és kizárólag szénnel vagy krétával dolgozunk. Ez azt jelenti, hogy a 6. osztálytól kezdve a festést felváltja a rajzolás (lásd 'Rajzolás a hatodik osztályban' című részt).
  2. Egy másik lehetőség, hogy folytatjuk a festést, és a felmerülő kérdéseket festő gyakorlatokkal igyekszünk megválaszolni.

 

Témakörök (festéshez):

  • Jussunk el a szürkéhez és a feketéhez a három primér színen és a kevert színeken keresztül. Ez hosszú festési folyamat, amelyet fokozatosan kell felépítenünk.
  • A színek használatával nyert szürkét és feketét kipróbálhatjuk növénytani témákban (fák), vagy a kőzettanban. Ha az árnyék tanulmányozása fák megfigyelésével történt, most átváltoztathatjuk őket színes képekké.
  • Festhetünk a főoktatások, pl. geológia vagy történelem témáiból is.

 

Várható eredmények:

  • Főoktatás epocháihoz kapcsolódva (pl.: ásványtan) elsősorban a fekete, a szürke és a barna színekkel festenek a gyerekek.
  • A fák és különféle tárgyak megfigyelésével az árnyékok tanulmányozását és azok képi megformálást gyakorolják.

 

7. évfolyam

 

Célok és feladatok:

Az új technika, a lazúrozás, türelmet és kitartást igényel a tanulóktól. A színek, szintúgy, nem hatnak és elégítenek ki a korai évek szakaszának elementáris erejével, mivel nagyon finoman és halványan kell felvinnünk őket. Ez a technika sok új lehetőséget nyújt a színek differenciálására és mélységeik tapasztalására. A rajzolás 'perspektíva' témáját így vesszük fel a festésen keresztül.

A festést kiszélesíthetjük egy másik módon is, a földrajzzal kapcsolatosan. Ha hetedikben Ázsia a témánk, a tanulók gyakorolhatják a tintával festést. A kínai ecsettechnika olyan komoly összpontosítást igényel, hogy terápiás hatásúnak tekinthető nemcsak egyes gyermekek esetében, hanem a serdülő évekre jellemző általános lazaságra, hanyagságra nézve is. Az önfegyelmet illetően jó utódja lehet a lazúrnak.

 

Témakörök:

  • Lazúrozás vízfestékkel. Kezdetben egyetlen színnel gyakoroljunk.
  • A perspektíva tudatos megteremtése a színekkel.
  • Figyeljük meg, mit követel meg egy szín egy festői kompozícióban.
  • Rajzolás és festés tintával a földrajzórákhoz kapcsolódva.
  • Dolgozzunk tintával, ecsettel és tollal.
  • A papír megfelelő előkészítése.
  • A festő belső felkészülése ecsettel festés előtt.

 

Várható eredmények:

  • Új technikákat (pl.: lazúrozás) próbálnak ki és gyakorolnak a gyerekek.
  • Megtanulják a perspektivikus ábrázolás alapjait.

 

8. évfolyam

 

Célok és feladatok:

Folytatódik a lazúrozás és technikájának tökéletesítése. A gyermekek megpróbálhatják ugyanazt a feladatot a nedves-nedvesen módszerrel, majd lazúrozással elvégezni. Az ilyen gyakorlatoknak az a célja, hogy a tanulók döntésképességét fejlesszük, valamint hogy elmélyítsük a festésről, mint művészetről alkotott fogalmaikat. Mit jelent a színekkel együttdolgozni egy bizonyos technikán és témán belül, és mit jelent ellenükben, és így a téma ellenében is dolgozni? Ilyen módon a szükségszerűséget, a szembenállást és a szabadságot művészi eszközökkel gyakorolhatják.

Ezeket a gyakorlatokat, melyek kéz a kézben haladnak a tanulók önkeresésével, még tovább erősíthetjük. Az ehhez hasonló gyakorlatok felfedhetik a festésben rejlő lehetőségeket és a munka megfelelő módszereit.

 

Témakörök:

  • Folytassuk a lazúrozást. A természetmegfigyelések teljes egészében a színekből emelkednek ki, különböző technikák használatával.
  • Metamorfózis gyakorlatok a nedves-nedvesenből a lazúr technikába és fordítva.
  • Az árny és fény játékának vagy fekete-fehér kompozícióknak színes képekbe való átváltoztatása. Hasonló feladatokat végezhetünk Franz Marc ceruza rajzait és színes, állat tanulmányait váltogatva.

 

Várható eredmények:

  • A különböző technikák használatával a metamorfózis gyakorlatokat végeznek. (Pl.: Kísérleteket tesznek az árnyék és fény játékának színes képekbe való átváltoztatására konkrét művek alapján.)

 

Rákosmenti Waldorf Pedagógiai Alapítvány Óvodái

TÜNDÉRRÓZSA WALDORF ÓVODA Tündérrózsa Waldorf Óvoda XVI. kerületi óvodánk tevékenységeit a kisgyermekkor igényei és sajátosságai határozzák meg a gyerekek 4-től 7 éves korukig vannak egy csoportban. Ez az összetétel családias légkört teremt , fejleszti és színesíti a gyerekek szociális érzékét. Honlap
RÁKOSMENTI WALDORF ÓVODA Rákosmenti Waldorf ÓvodaXVII. kerületi óvodánk magában hordozza a családias légkör hangulatát. Segítünk, hogy a gyerekek kialakítsák saját stílusukat, hogy általa képesek legyenek felmerülő problémáikra higgadtan reagálni, önmagukat megnyugtatni, felvidítani. Honlap

Címünk és elérhetőségeink

Címünk:
1163 Budapest (Sashalom)
Thököly út 13.
Telefon/fax:
(06-1) 405-33-77
(06-1) 273-09-00

Alapítványunk

Rákosmenti Waldorf Pedagógiai AlapítványRákosmenti Waldorf
Pedagógiai Alapítvány

Waldorf intézmények az országban

Magyarországon találhatóWaldorf óvodák és iskolák térképe.

Lap tetejére