MOZGÁS ÉS TESTNEVELÉS

JÁTÉKOK, GIMNASZTIKA, SPORT

Célok és feladatok

A mozgástanterv általános célkitűzése annak az alapvető folyamatnak támogatása, melynek során a gyermek lelki-szellemi lénye a mozgáson keresztül összekapcsolódik testi organizmusával.

Így a tanmenet hozzájárul a mozgásérzék, a térbeli tudatosság, az egyensúlyérzék, a belső kiegyensúlyozottság, valamint a testi jólét érzésének fejlődéséhez a finom- és nagymotoros mozgások által.

A mozgástanterv célja, hogy segítse a gyermeket mozgásrendszere fölötti kontrolljának és tudatosságának formálásában és differenciálásában, hogy energiáit a megfelelő helyen és időben mozgósíthassa, és értelmesen irányíthassa.

A tanterv igyekszik a gyermek segítségére lenni mozgásrendszere átalakításában, hogy belső mozgékonyságot hozhasson gondolkozásába, érzésébe és akaratába, ezáltal is lehetővé téve az egyéni szándék teljesebb kifejeződését.

A tanterv a gyermek fejlődési útját korának megfelelő módon támogatja.

A gyermek fejlődő mozgásrendszerének támogatása során kialakul a közösségi élet alapja, és azon keresztül, hogy a gyermek ráébred az önmaga és az őt körülvevők között fennálló kapcsolatra, valós szociális rátermettség fejlődhet ki.

A mozgás tanterve igyekszik támogatni és kiegészíteni az átfogó tanterv egészét.

A mozgás tanterve azzal a középpontban álló fejlődési folyamattal foglalkozik, melynek minden ember részese: a fizikai testbe való megérkezés, a test irányítása és a test által történő önkifejezés. A mozgáson keresztül az individuum fizikailag lép a világba, ennek pedig elsődleges eszköze a fizikai test.

A mozgásfejlődés, mint folyamat

A mozgástanterv az ember mozgásrendszerével dolgozik, és segít az ahhoz vezető egyéni út megformálásában. Így az individuum megtalálhatja azt a biztonságos középpontot, ahonnan el tud indulni a világ felé.

Ezt a folyamatot támogatja a következő három tényező:

• a gyermekfejlődés archetipikus természetének bensőséges ismerete,
• magának a mozgás természetének bensőséges ismerete,
• a külső körülmények, erőforrások és lehetőségek.

A mozgásnevelés képeken keresztül történik, és emellett mind nagyobbá válik a feladatok jelentőssége is, ami azt jelenti, hogy a játékoknak egyre szűkebb kerete és határozottabb iránya lesz. Ha a játékszabályok keretein belül maradva vezetjük a gyermekeket, az is a feladatra összpontosít.

1-2. évfolyam

Célkitűzésünk az első évek során a játékokban lehetőséget nyújtani a gyermeknek, hogy a csoport biztonságát fokozatosan elhagyhassa, hogy kergethessék, és elválaszthassa magát a többiektől. Az izgalom és a megnyugvás ritmusa szintén fontos elem. A játékszabályok elegendő támasztékot nyújtanak ahhoz, hogy kereteiken belül a gyermekek annyit kockáztassanak, amennyire készen állnak és vállalkoznak. A tanár a kereteket szükség szerint tágíthatja vagy szűkítheti.

Az első és második osztályos testnevelés egy másik fontos eleme a ritmus, amely sokféleképpen áthatja egy osztály életét. Különösen fontosak: a szökdeléses játékok, az ugrókötél használata, amely egy rajtunk kívül álló erőt képvisel, amelynek ritmusát követni és érezni kell, a tapsjátékok, melyek a kéz koordinációját és a sorrendiséget iskolázzák, valamint a babzsákgyakorlatok, melyekben a gyermekek adogatják, dobják, elkapják a babzsákokat.

Ha dalok, versek és mondókák is kísérik az efféle gyakorlatokat, akkor a mozgás könnyed marad és a légzés ritmusával együtt halad. Az ilyen tevékenységek által a koordináció, a mozgékonyság, a térbeli orientáció, a ritmus, az utasítások követésének képessége és a növekvő magabiztosság gyakorlódik ki.

A következőkben a tanterv elemei és kulcsfontosságú gyakorlatai körvonalazódnak. A példaként említett gyakorlatok, játékok és azok variációinak részletes leírása megtalálható az ajánlott irodalomban. Ahol külön nem említjük, az általános szempontokat és célokat kifejtő részben az idézőjelek között szereplő szövegrészek, és a tartalomra vonatkozó részben szereplő játékok Kim Payne: Gyermekeink játékai c. könyvében találhatók meg. A Bothmer-gimnasztikai gyakorlatok Gróf Fritz von Bothmer, az első Waldorf iskola testnevelője által kidolgozott gyakorlatokra utalnak. Ezeket Bothmer Gymnastische Erziehung c. könyvében írja le.

3. évfolyam

Célok és feladatok:

A harmadik osztályban a mozgás tanítása kötöttebb formát kap. Az átmenetből adódóan a tanítás szemléletmódja is megváltozik, mely változások az elkövetkezendő évek metodikáját alapozzák meg. Ezek közé tartoznak a következők:

A mozgás fokozatosan elválik a beszédtől és az énekléstől. A gyermekeket arra ösztönözzük, hogy koncentráljanak a mozgásra, ami annyit jelent, hogy ne beszéljenek sem a tanárral egy időben, sem más társukkal, míg a feladatot végzik.

A külső környezet is megváltozik: a tornaterem több teret és új eszközöket biztosít. A gyerekek először barátkozzanak meg az új hellyel, majd meg kell ismerkedniük a speciális eszközökkel, a biztonsági szempontokkal, a viselkedés közösségi szabályaival, valamint a megfelelő öltözékkel és higiéniával.

Fontos lépés, hogy a gyermekek megtanuljanak a tágas térben is egységes csoportként dolgozni, összegyűlni a tanár köré a feladatok meghallgatására, bemutatására, majd azok elvégzése után újra visszatérni oda. Ez a ritmus a tanterv megvalósításához elengedhetetlen, és a közösségnevelés szempontjából is áldásos.

A mozgástanítás morális oldalát a játékokban való részvétel teremti meg. Az egyes gyermekek elválása a csoporttól és a különálló, néha rivális csapatok létrehozása felveti a kérdést: hogyan találkozhat az egész csoport és benne az egyes emberek újból? Az elválás, a kölcsönös egymásra hatás és az újbóli találkozás fontossá teszik a kapcsolatokat és azok morális alapját. Ezt a tevékenységek szabályozása, a játékszabályok teszik lehetővé. Bizonyos szempontból a szabályok jelentik magát a játékot.

Sokféle közösségi és morális képességet hívnak életre, például

• őszinteséget (Megfogtak vagy nem? Átléptem a vonalon vagy nem?)
• elkötelezettséget (Támogatom a csapatomat, minden tőlem telhetőt megteszek a cél eléréséért),
• tapintatot (Milyen erősen foghatom meg egy társamat? Milyen eszközökkel játszhatok, anélkül, hogy sérülést okoznék valakinek? Mikor van vége a játéknak?),
• a megfelelő autoritás felismerését (Más játékosok, bíró/tanár ítéletének elfogadása),
• tisztességességet, együttműködést és így tovább.

A gyermek fokozatos leválása a csoporttól és az önálló vagy a másokkal történő együttműködés képességének fejlesztése a tanterv elsődleges céljai közé tartozik, és különböző szakaszokon megy keresztül. Harmadik osztályban a hangsúly a "mi" megtapasztalásán van, ami annyit jelent, hogy érezzenek rá a gyerekek: egységes csoportként lépnek a világba és így feleljenek meg a feléjük érkező kihívásoknak.

Olyan feladatokat választunk, melyek a gyermek hőrendszerét mozgósítják, melyek erős szimpátiát ébresztenek a gyermekben. A tanár gyermekekhez való viszonya legyen melegszívű, bátorító és nagyvonalú.

Tartalmak:

• Bothmer első körjátéka. A gyerekek körben futnak, és a mondóka szerint galoppoznak, dobognak, ritmusra lépnek és egyhelyben állnak. Különböző tevékenységeket utánzó, imitáló mozdulatokat végeznek.
• A tanár köré gyűlni a feladat meghallgatására, bemutatására, majd annak elvégzése után újra egybegyűlni.
• Fogók, ahol egy gyermek áll szemben a csoporttal, pl.: Sárkányfogócska, Cápák és polipok, Madárijesztők.
• "Dzsungel"-jellegű játékok, amelyekben a gyerekek keresztülvágnak a dzsungelen, felkapaszkodnak a vár falán, vagy viharos tengeren hajóznak stb.… Átküzdik magukat a tornaeszközökből épített akadályokon, melyek olyan feladatok elé állítják őket, amilyenekkel ma már általában nem találkoznak (leugrás magasból, átlendülés, gurulás, szűk helyeken való kúszás, egyensúlyozás).
• Ugrókötél használata: átfutások, ugrások, egyéni és páros gyakorlatok.
• Állatok mozgását utánzó járások, szökdelések, mászások.
• Fonaljátékok.

Várható eredmények:

• A gyermekek egyre inkább képesek csak a mozgásra koncentrálni.
• Elsajátítják a tornatermi viselkedés szabályait.
• Megtanulnak csoportként dolgozni, összegyűlni a tanár köré a feladatok meghallgatására, majd azok elvégzése után újra visszatérni oda.
• A tornaeszközökön biztonsággal mozognak.
• Képesek szabályok szerint együtt játszani.
• A játékokban örömmel vesznek részt.

4. évfolyam

Célok és feladatok:

A "mi"-ről az "én"-re helyeződik át a hangsúly: Itt vagyok én, ott vagytok ti. Ezen belül a gyerekek olyan polaritásokat tapasztalnak meg, mint álom és ébrenlét, gyengeség és erő, biztonság és veszély, vagy alkotás és rombolás. Megerősödik a különválás elve az olyan játékokban, ahol egy ember áll az egész csoporttal szemben. Egyre több feszültség és izgalom jelenik meg azokban a játékokban, ahol a gyerekeknek fel kell ébredniük a képekből, melyekbe a tanár a játékot ágyazta, és azokat, akik még mindig álmodoznak, elkapják.

Ekkor nagyon fontossá válnak a tanulásnak és a szabályok tiszteletben tartásának közösségi és morális szempontjai. "A legtöbb játékban nyerni és veszíteni egyaránt lehet, de ebben az életkorban különösen fontos megtanulni mindkét szerep elfogadását.

A gyermek egyre tudatosabbá válik az őt körülvevő tér tekintetében, melyre a tanterv azzal válaszol, hogy elkezdődik a térirányok különböző minőségei (fent és lent, bal és jobb, elől és hátul) iránti érzék iskolázása, és ezek integrálása a gyermek saját tevékenysége révén.

Tartalmak:

• Bothmer második körjátéka, az Egyenesen állok, sétálok, futok… kezdetű gyakorlat, mely inkább játékos, semmint formális módon mutatja be a mozgás különböző síkjait és fűzi őket össze a térérzék alapvető elemeinek megtapasztalásával. A rövid-hosszú jambus erős ritmust kölcsönöz a gyakorlatnak, míg az erős lendülő mozdulatok egy másik ritmuselemet hangsúlyoznak.
• A gimnasztikában a gyermekek formáltabb elemekkel találkoznak. A tanár bemutatja a gyakorlatot, például az előre és hátra bukfencet, melyet (le)utánoznak, de részelemeit a gyakorlás során továbbra is képeken keresztül írja le.
• A ritmus, alliteráció, lélegzés különböző gyakorlatokban jelenik meg, a végtagok függetlensége nagyobb szerepet kap.
• Fogók, amelyekben a szerepek gyorsan cserélődnek, pl. fogóból kergetett lesz, valamint olyan játékok, amelyekben a gyermekeknek egy pontosan meghatározott cél elérésére kell koncentrálniuk. Tűz és jég; Madárijesztők; Vadászok és nyulak.
• Olyan játékok, amelyekben valamilyen negatív erővel kell szembeszállni, például Folyami banditák és Cápaszáj.
• Figyelemre és figyelmes hallgatásra épülő játékok, mint például az Iromba, mely egyéni bátorságot, kiállást, csoport előtti végrehajtást igényel.
• Egyszerű, elkapásra és dobásra épülő játékok egyre bonyolultabb helyzetekben, pl. padon egyensúlyozva.
• Tevékenységek, melyek a softballra és alapelveire felkészítő játékok felé vezetnek, pl. Óra; Vasútvonal; Kisiklatós.
• Játszótéri játékokkal is megismertethetjük a gyermekeket, ha nem ismernék azokat, például a faltenisszel, tengóval, ugróiskolával, a golyózással és különféle reflex játékokkal, például Öklözős; Krokodilszáj; Jancsika; Amőba; Bakugrás.
• Bonyolultabb dzsungel játékok (akadálypályák).

Várható eredmények:

• A gyermekek képesek egyéni feladatokat végrehajtani, akár a csoporttal szemben állva is.
• Egyaránt megtanulják elfogadni a vesztes és a győztes szerepét.
• Egyre inkább képesek végtagjaikat egymástól függetlenül használni.
• Egyre nagyobb biztonsággal mozognak a tornaszereken.
• A gyors szerepcseréket követelő játékokban szívesen vesznek részt.
• Egyre több játszótéri játékkal ismerkednek meg.
• A tanult játékokban és tornamozgásokban aktívan vesznek rész.

5. évfolyam

Célok és feladatok:

Ez a fizikai serdülést megelőző utolsó év; a gyermekkor szíve. A gyermek erőteljesen él a vér folyamataiban, a szívdobogás és a lélegzés üteme közti dinamikában. Szeretnek zabolátlanul szaladgálni, ám ugyanakkor keresik a ritmusos mozgás kimért fegyelmét is. Vágynak a kihívásra. Ebben az életkorban nagyra értékelik a bátorságot és az óvatosságot is, a kockázatot és a körültekintést. Ilyenkor különösen fontos a mozgásban a ritmus. Legyen egyensúly a könnyűség és a nehézkedés, a képzelet és az intellektus, valamint az egyéni és csapat kihívások között. A gyermek öntevékenysége erősödik azzal, hogy a ritmusok gyors váltakozása közepette is képes a középpontot megtartani. Ez egy fontos átmeneti lépcsőfok a csapatjátékok bevezetése előtt.

Az ötödik évfolyam vezérmotívuma az ókori görög olimpiai ideál. Az igazság, szépség és jóság ideálja kell, hogy áthassa a tevékenységeket, míg az öt klasszikus gyakorlat (futás, ugrás, birkózás, diszkosz és gerelyhajítás) az ősi, belső mozdulatokat tükrözi, melyek a morális nevelés alapját adják.

Tartalmak:

• Bothmer-gimnasztika: a Könnyű ritmus gyakorlata, melyben a könnyűség és nehézség ritmikusan váltakoznak egymással.
• Testnevelés: haladás az egyéni gyakorlatok felé; bakugrás; szekrényugrás dobbantóval; nagymacska; előre és hátra fordulás a korláton; cigánykerék; egyensúlyozás, hintázás és ugrás egyre nagyobb kihívásokkal (pl. csukott szemmel). Az öt klasszikus görög gyakorlat.
• Olimpia: a tanév végén rendezik a magyarországi Waldorf-iskolák "ókori görög olimpiáját". A versenyszámokban való küzdelmeket a nyitó és záró ceremónia, illetve a lakoma foglalja keretbe. A gyerekek városállamokba osztva versengenek és a több napos esemény végén, eredményeik elismeréséül, mindannyian medált kapnak.
• Játékok: Ez az életkor átmenet a játék és a sportok között. Macska-egér ház; Hajók, cápák, part, Színek háborúja, Várostrom.
• Úszás: Sok iskolában kezdődik rendszeres úszásoktatás ebben az életkorban.

Várható eredmények:

• A gyermekek a ritmusok gyors váltakozása közepette is képesek a középpontot megtartani.
• Arra törekszenek, hogy mozgásuk tükrözze az ókori görög olimpia igazság-szépség-jóság ideálját.
• Ismerik az öt klasszikus görög gyakorlatot, és résztvesznek az Olimpián.
• A korosztályuknak megfelelő Bothmer-gimnasztika gyakorlatokban alapvető jártasságot szereznek.
• Képesek a tanult tornamozgások végrehajtására.
• Aktívan bekapcsolódnak a tanult játékokba.

6. évfolyam

Célok és feladatok:

Míg az előző év az ógörög kultúrához, a 6. osztály kultúrtörténetileg a római korhoz és annak értékeihez kapcsolódik. Jellemző fogalmai: a rend, a forma, a pontosság. A gyermekek ebben az életkorban lelkükben azt az egyensúlyt tapasztalják meg, amelynek fizikai képe a folyékony és a szilárd közti egyensúlyt megtartó izomrendszer.

Az egyenesség fontos minőség ilyenkor, és ez megkívánja a belső erők egyensúlyát.

A gyakorlatok végzésekor a játékosság mellett egyre nagyobb hangsúlyt kap a pontosság és a formák tisztasága, a rendre való törekvés.

Méréseken és a játékok pontozásán keresztül, valamint a tanár bíróként, vezetőként való elfogadásával a tárgyilagosság alapelve kerül előtérbe.

A gyakorlatok végzésekor a tanulók magasság szerint állnak sorba, a legmagasabb leghátul.

Tartalmak:

• Bothmer-gimnasztika: Háromszögek; Fő elemük a vízszintességből való kizuhanás és az éber egyenességbe való átváltozás. A botgyakorlatok az egyenesség élményét erősítik: felfelé nyújtózás közben is biztosan meg kell állniuk a földön.
• Testnevelés: Jól meghatározható fokozatok a gyakorlatok felépítésében: kézenállás, kézenállásból átfordulás, egyszerűbb elemek (statikus és dinamikus) a korlátokon és a gyűrűn, az egészségre és a biztonságra mind több figyelmet fordítva.
• Akrobatika. Atlétika. Zsonglőrködés: diaboló, zsonglőrlabda, buzogány stb.
• Játékok: Átmenet a csapatjátékok felé. Ez a következők előkészítését igényli: pontozás, vannak győztesek és vesztesek, az ellenfelet ki lehet cselezni, előfordulhat fizikai kontaktus. A kidobós játékok jó felkészülést jelentenek, pl. amikor a labdát egyenesen egymásra dobják. Jellemző játékok: Fal labda, Ütős (méta jellegű) labdajátékok, Röplabda-jellegű, háló fölött játszott labdajátékok Kidobósok. Légiós játékok, rendgyakorlatok, "alakizás".

Várható eredmények:

• A gyermekek az órai munka során a pontosságra, a formák tisztaságára és a rendre törekszenek.
• Ismerik a korosztályuknak megfelelő Bothmer-gimnasztika gyakorlatokat, és azok pontos végrehajtására törekszenek.
• A tanult akrobatikai, atlétikai és tornagyakorlatokat biztonságosan, összerendezetten végzik.
• A tanult csapatjátékok technikai alapelemeit ismerik, szabályaikat alkalmazzák.

7. évfolyam

Célok és feladatok:

A diákokban most már megvan az a fajta erő és finom mozgékonyság, amely képessé teszi őket az egyik tevékenységből a másikba való gyors áttérésre. Ez a mobilitás annak kifejeződése, hogy a gyermekek izomrendszere szépen fejlődik, ám a csontváz statikus tulajdonságai még nem kötik meg őket. A gyermekek mozgásfejlődésüket ebben az életkorban az ínszalagokon és az inakon keresztül fejezik ki.

Képesek önmagukat a csoporttól elválasztani, és egyenként is elég erősek ahhoz, hogy megállják helyüket a versenysportok kihívásaival szemben. Egyéni álláspontot tudnak formálni, amely nemcsak azt teszi lehetővé, hogy képesek legyenek helyezkedni, és helyüket megtartani a játék ideje alatt, hanem lassan az egész játszma és taktikájának átlátása is lehetővé válik.

Ahhoz, hogy a csapatjátékokban valóban részt tudjanak venni, a tanulóknak világos képet kell alkotniuk saját helyükről a környezetükkel szemben, és tisztában kell lenniük a pálya dimenzióival és határaival. Ez az érzékszervek jó összehangoltságát igényli.

Tartalmak:

Bothmer-gimnasztika: A különböző lendülő mozdulatok a középpont és a periféria megtapasztalásához vezetik a tanulókat. Megtalálják saját ritmusukat és felfedezik a mozdulásra késztető impulzus pillanatát. A Ritmus gyakorlat kiegészíti a Zuhanás gyakorlatát, amely kimondottan arra hivatott, hogy megragadja a serdülőkori térbeli tapasztalatokat. Bothmer eredetileg azt javasolta, hogy az Ugrás a középpontba előzze meg a Zuhanás gyakorlatot. Ennek mérlegelése és a döntés az érintett tanárok feladata.

Testnevelés: Szaltó, zuhanás szekrényről matracokra. A lendülő és inga gyakorlatokon keresztül megtanulják, hogyan lehet a súlyt, a súlyosságot élvezni, pl. a korlátról lógva a lendület segítségével tapasztalják meg a gravitáció új középpontját (új, a serdüléssel járó nyúlás, növekedés miatt). Szekrényugrások. Kézenállás, kézenátfordulás. A birkózás különböző fajtái: Görög; Római; Indián; Pingvinharc; Csoportos. (lsd. K. Payne175. o.)

Játékok és sportok: A játékokat a sportok bemelegítőiként használjuk. Az óra fele edzéssel telik, az új technika megtanulásával és begyakorlásával. A különböző képességekre egyenként is figyelmet fordítunk. A főbb sportágak között található a kosárlabda, a hoki, a softball vagy a tenisz. Az atlétikában szerepel az ugrás és a futás, beleértve a terepfutást is, sokszor a tájékozódási futáshoz kapcsolódva, térképhasználattal és előre jelölt utakkal. A tanulók elkezdhetnek bajnokságokon versenyezni.

Várható eredmények:

• A gyermekek képesek a tevékenységek közötti gyors váltásokra.
• Újabb, életkoruknak megfelelő Bothmer-gimnasztika gyakorlatokat sájátítanak el.
• Képesek a tanult atlétikai és tornamozgások megközelítően helyes technikai végrehajtására.
• Megismerik néhány sportág alapvető mozgásanyagát és szabályait.
• A játékokban, sportokban képesek helyezkedni, és pozíciójukat megtartani; képesek az egyszerű taktikai elemek alkalmazására.

8. évfolyam

Célok és feladatok:

Ebben az életkorban a tanulók szembetalálják magukat fizikai testük teljes súlyával. Mozgásérzékük a csontváz szerkezetéig hatol. Testük új súlya lefelé húzza őket, ám fel is töltődnek ettől az új fizikai erőtől. Sok olyan lehetőségre van szükségük, ahol kipróbálhatják, és tapasztalatot szerezhetnek a súly és az erő ezen új kombinációjáról, vagyis több hangsúlyt kell, hogy fektessünk a nagy motoros tevékenységekre, mint a finom technikai fogásokra.

Sokfajta szabadtéri tevékenységet vezethetünk be ilyenkor, többek között a sziklamászást, kenuzást és kajakozást, túrázást, hegymászást, síelést stb. Az itt példaként említett tevékenységek mindegyikének megvan a saját nehézsége, alkalmazásuk az iskola helyi lehetőségeitől függ.

A nemek közti különbséget különösen tisztelnünk kell. A fizikai erőben és méretekben megjelenő különbségeket tudomásul kell venni a kontaktust igénylő sportokban, mint ahogyan a két nem egészen különböző energiaforrásait is. Legyenek az együttes és a külön választott tevékenységek egyensúlyban.

Tartalmak:

• Bothmer-gimnasztika: Az Ugrás a középpontba gyakorlat.
• Testnevelés: A hetedik osztály folytatása, bár a gyakorlatok más minőséget kapnak a tanulók fejlődéséből adódóan. Folytatódnak a szekrényugrások, a kézenátfordulás, a szaltó. A legfőbb különbség a nyolcadik osztályban az, hogy a diákok sokszor húzódozóbbak, és tudatosabban kell, hogy összegyűjtsék erőiket a szekrényhez futás előtt. Kerülő utakon helyes és életkoruknak megfelelő módszereket taníthatunk nekik. Hangsúlyossá válik az állóképesség és az erőnlét fejlesztése, például fekvőtámaszokon keresztül.
• Játékok és sportok: A hetedikben játszott játékok folytatódnak, bevezetjük a röplabdát, ha lehet a rhugbyt. Egyre többet használjuk a medicinlabdát. (súlylökéshez, dobáshoz). A versenyzést mértéktartóan fokozzuk, és ezt fontos pedagógiai eszközként kezeljük. A versenyzés olyan, a tanár által használt és felügyelt elem, amellyel nevelheti a csapatmunkát, ösztönözheti a részvételt, egyes embereket teljesítményük újabb fokaira segíthet és előhívhatja legjobb tulajdonságaikat a bennük rejlő lehetőségekhez intézett kihívással. A pontozás egészséges marad mindaddig, míg alapvetően biztonságos, megbízható légkörben zajlik.

Várható eredmények:

• A gyermekek képesek erőnlétük és állóképességük önmagukhoz mért folyamatos fejlesztésére.
• Képesek erejüket tudatosan a feladatok elvégzésére fordítani.
• A szabadtéri tevékenységeken keresztül felismerik, hogy a sport sohasem vezethet a környezet rongálásához, beszennyezéséhez.
• Újabb Bothmer-gimnasztika gyakorlatokat tanulnak, a már ismerteket gyakorolják.
• Az eddig tanult atlétikai, torna és sportági mozgásanyagot képesek használni, és ezekben továbbfejlődni.
• Pontosítják a tanult sportágak technikai alapelemeit, alkalmazkodnak a különböző játékhelyzetekhez.